TOPEE OLDALA

 "...A LÉLEKNEK VANNAK RÉGIÓI, AMELYEKBE CSAK A ZENE VILÁGÍT BE... "

Mi a relaxáció?

A relaxációs módszerek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A szorongást, mint érzelmi állapotot nem szükséges leírni sem, hiszen minden ember átélte már ezt. Ebben az állapotban veszélyérzetünk, aggodalmaink támadnak, feszültek vagyunk, menekülnénk, vagy türelmetlenek vagyunk, de az is lehet, hogy agresszívekké válunk a szorongástól. A szorongás testi tünetei lényegében megegyeznek a pánikroham tüneteivel, esetleg intenzitásuk alacsonyabb szintű. A relaxáció szó szerint ellazulást jelent, s a legtöbb relaxációs módszer elsősorban az izmok ellazítására koncentrál. A szorongás egyik vezető tünete ugyanis az izomfeszülés, amit sokszor csak akkor veszünk észre, amikor ellazulunk. Ez az izomfeszülés okozhat egy-egy szorongató helyzetben akár izomlázat is, de fáradékonyságot, fejfájást, derékfájásokat is. Hogy az izomfeszülés és a lelki feszültség közt milyen szoros kapcsolat van, azt bizonyítja az is, hogy a szorongáscsökkentő gyógyszerek általában egyben izomlazítóként is használatosak. A relaxáció (és a hipnózis) egyik lényeges hatóeleme, hogy amit elképzelünk, azt a testünk meg is valósíthatja. Ez természetesen nem megy mindenkinek egyformán, de relaxálni mindenki megtanulhat. A képzelet erejét mutatja, amikor egy nagy "ásító" kapu, vagy mások ásításának látványától magunk is ásítani kezdünk. A szorongásos rosszullétek kialakulásának egyik lényeges eleme, hogy a kliens elképzeli azt, amitől fél, és ezáltal az megvalósul. Jól ismert jelenség, hogy saját légzésünket, saját pulzusunkat sokszor nem tudjuk hitelesen megmérni, mert pusztán attól, hogy megfigyeljük, megváltozik a légzés vagy a pulzus üteme. Ha csukott szemmel állunk, és elképzeljük, hogy előre dőlünk, elkezdhetünk ingani. Relaxációban a kliens a terapeuta segítségével elsajátítja azt a képességet, hogy képzeleti képek ill. magában kimondott szavak segítségével képes legyen az izmok ellazulását előidézni testében. Erre több rásegítő módszer is van, az egyik legelterjedtebb a progresszív relaxáció, melyben először megfeszítjük izmainkat, hogy aztán, amikor ellazítjuk őket, könnyebb legyen átélni az ellazulást. A másik ismert módszer az autogén tréning, amelyben az izomellazulást a végtagok és a test elnehezülésének elképzelésével érjük el. Természetesen a relaxációs technikák révén nemcsak az izmok feszülését, hanem a szívritmust, vérnyomást, légzést és egyéb testi funkciókat is befolyásolhatunk kellő gyakorlás után. Fontos, hogy a relaxációt arra képzett, diplomával rendelkező szakember segítségével sajátítsuk el, mert hozzá nem értők kezében a relaxáció akaratlanul is veszélyessé válhat. Bizonyos, szakmailag nem ellenőrzött, látványos sikert, gyógyulást, gazdagodást, stb. ígérő módszerekben (mozgalmakban?) a relaxációt a kliens személyiségének megismerése nélkül gátlástalanul alkalmazzák, s több eset is ismeretes, ahol komoly károsodások léptek fel a "kezelés" hatására. Ugyanezért nem ajánljuk a szabad forgalmazású relaxációs kazetták használatát sem. Az a kitétel ugyanis, hogy "mindenki saját felelősségére" használja, csak akkor volna helytálló, ha a laikus felhasználó valóban tisztában lenne a kockázatokkal.

 

 

 

A meditáció gyakorlatban

A pszichére gyakorolt hatása miatt az egyik leghatékonyabb relaxációs technika. Mély ellazulást eredményez, csökkenti a stresszt, enyhíti a fáradtságot, fokozza az általános jóérzést.

A meditációt éppen ezért széles körben alkalmaznak a keleti és a nyugati kultúrákban egyaránt a test ellazítására és a szellemi energia fokozására. Általa felhasználjuk elménknek azt a képességét, hogy képes kiüríteni a gondolatokat, ezáltal megnyugtatni a testet, és elérni a szellemi és lelki éberség magasabb szintjét.

A meditációt gyakran három részre tagolják: koncentráció, meditáció és kontempláció. Lényeges tudnunk, hogy a meditáció egy életen át tartó tudomány, így nem várhatjuk el magunkról, hogy már a kezdeti erőfeszítések által el tudjunk jutni a tiszta kontempláció fokozatáig.


1. Koncenráció

Többféle eszköz áll rendelkezésünkre a meditatív állapot eléréséhez. A koncentrációhoz bármilyen eszmét vagy tárgyat kiválaszthatunk, célunk, hogy általa leállítsuk a gondolatáramlást.

a, Követhetjük légzésünk ritmusát

Lélegezzünk természetesen, és minden egyes lélegzési ciklusnál fordítsuk figyelmünket egy másik testrészére, észrevéve az ottani változásokat a levegővétel következtében: a mellkas emelkedését és süllyedését; a has mozgását; a levegő ki és beáramlását az orrlyukakon; A meditációnak ezt a formáját bárhol, bármikor el lehet végezni nap közben, akár egy rövid munka vagy előadásszünetben is.

b, Ismételgethetünk egy számunka szimpatikus mantrát.

A mantra egy hang, egy szó, vagy frázis amit ismételgetünk sajátmagunknak. Lehet hangosan mondani, mint egy dallamot, vagy lehet csak gondolni rá, mint a meditációban.

c, Univerzális, misztikus hangokat is ismételgethetünk, mint például az „om”.

d, Használhatunk mandalát, mely eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. A szó jelentése: kör, ív, körszelet, korong. A tradicionális mandala koncentrikus, szimmetrikus kör alakú kép. A mandalát nézve, a képre koncentrálva harmonizálhatjuk magunkat, kikapcsolódhatunk stresszes világunkból, testi-lelki harmóniát teremtve magunkban.


2. Meditáció

A meditáció egy témán való elmélkedés művészete, annak az elmében különböző oldalakról és különböző vonatkozásokban történő megvilágítása.

Meditálás a gyakorlatban:

• Válaszunk ki egy csendes helyet, ahol senki sem zavar bennünket.
• Üljünk kényelmesen.
  
• Hunyjuk be szemünket. Lélegezzünk természetesen. Üljünk így néhány percig mielőtt a mantrára gondolunk, hogy a szívverésünk és a lélegzetünk lelassuljon.
  
• Gondoljunk a számunkra legszimpatikusabb mantrára, azonban ne hagyjuk figyelmen kívül lélegzetünket. Semmit ne erőltessünk, engedjük, hogy magától jöjjön. A mantra ismételgetése közben engedjük magunkat feloldódni ebben az ellazult állapotban.
  
• Engedjük a gondolatainkat és az érzéseinket is szabadon áramlani. Ne próbáljuk irányítani őket semmi módon. Csak vegyük észre a gondolatokat, és amikor rájövünk, hogy nem ismételjük a mantrát, csak könnyedén térjünk vissza hozzá. Ne erőltetve gondoljunk a mantrára, hogy minden más gondolatot kiszorítson. Megtapasztalhatunk egy mélyreható elernyedést, de ha nem, akkor is jó!
  
• Gondoljunk egy kiválasztott témára, például a szeretetre. Tegyünk fel magunknak ezzel kapcsolatosan kérdéseket, és válaszoljuk meg azokat. Mit jelent például nekünk a szeretet? Hogyan fejezzük ki mások felé? Mennyire szeretjük önmagunkat? ….stb. Engedjük a szeretet érzését kialakulni magunkban, majd fokozódni. Képzeljük el, hogy teljesen betölt bennünket. Tágítsuk ki a Tudatunkat, és érezzük ahogyan a szeret körülölel bennünket, és teljesen egyé válunk vele.….
• Meditáljunk így 20 percig, fokozatosan térjünk vissza a tudatosságba. A szívnek nem tesz jót, ha gyorsan akarunk felállni egy alapos elernyedés után, ami a meditálás gyakori eredménye.
  

3. Kontempláció

A kontemplációban a legmélyebb koncentrációban és a legmagasabb meditációban vagyunk egyszerre. A kontemplációban azzá az igazsággá növekszünk, amelyet a meditációban láttunk és éreztünk, …teljesen eggyé válunk vele.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat